Turbófokozatban trollkodja szét a politikát, Újpesttől Veszprémig mindenhol ott ólálkodik, megtéveszt, megoszt, népszavazást gáncsol és közben eszelős közpénzeket kaszál.

Az idén 46 éves vállalkozó saját bevallása szerint Daciák és régiségek kereskedéséből szerezte első millióit, majd 2006-ban a Borsod megyei Monok polgármestere lett, ahová egy ingatlanügylet révén került.

A túltengő szereplési vággyal megvert Szepessy ekkor jött rá, hogyan lehet könnyűszerrel meghekkelni a teljes magyar médiát. Az általa vezetett faluban elkezdte egyre szigorúbb feltételekhez kötni a szegényeknek nyújtott segélyek kifizetését. Először bevezette a „szociális kártyát”, amivel árucikkek korlátozott körét lehetett csak megvenni, majd kikötötte, hogy csak az kaphat rendkívüli önkormányzati segélyt, aki udvarát rendben tartja, kertjében pedig haszonnövényeket termeszt.

A trükk bevált: a bulvár- és a komoly sajtó pártállástól függetlenül lecsapott a témáira, ő maga pedig hónapokig állandó vendége volt a legnézettebb reggeli műsoroknak.

Nem akarunk többet dolgozni, de bármi áron szeretnénk jobban élni – ezt üzeni a görög választások eredménye, ahol a szélsőbalosokból, anarchistákból, ortodox kommunistákból álló Sziriza (magyarul: Radikális Baloldali Koalíció) kapta a legtöbb szavazatot.

A görögök aránytalan választási rendszere eleve plusz 50 parlamenti hellyel jutalmazza a győztes pártot, a szélbalnak ezzel együtt sincs meg a többsége, így a széljobb Független Görögök pártjával szövetkeznek a hatalomért, lásd még összenő, ami összetartozik.

A feketeöves demagóg Sziriza nyíltan azzal kampányolt, hogy nem akarja teljesíteni a nyugati mentőcsomagok feltételeként vállalt takarékossági intézkedéseket és újra elengedné a gyeplőt, például 750 euróra emelné a minimálbért. Tehát még egyszer: negyedmillió forintos minimálbért ígér egy olyan országban, ahol épp egy picivel magasabb az egy főre jutó termelés, mint Szlovákiában! (GDP Szlovákia: 17 ezer $, Görögország: 22 ezer $)

A középfokú végzettségű, idén 45 éves Schmuck Andor egyszerre feltűnési mániás médiabohóc és dörzsölt politikai szélhámos. Volt a Xénia Láz titkára, bulvárlap-igazgató és Zámbó Jimmy személyi menedzsere. Az MSZP 2001-ben fegyelmivel kizárta, azóta megélhetési politikai kalandorként tengeti életét, nem is rosszul. 2004-ben létrehozta a Tisztelet Társasága nevű kamuszervezetet, ami lényegében nem más, mint egy excel-táblázat a számítógépén, 140 ezer „szépkorú” személyes adataival, elérhetőségével.

2006-ban, hóna alatt az adatbázissal szövetséget kötött az akkor már viccpártként funkcionáló MDF-fel (akik dicstelen végnapjaikban Anettkában, Somogyi Zoltánban meg Farkas Berciben vélték felfedezni a túlélés zálogát). Az MDF kimúlt, Schmuck túlélt.

Hősünk 2012-ben a papíron még létező Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke lett, amely párttal 600 milliós nagyságrendű közpénzt kaszált az országgyűlési választásokon. Mint ismert: Orbánék tavaly gigantikus összegekkel tömték ki a kamupártokat, hogy minél jobban felaprózzák a Fidesz-ellenes tábor szavazatait. Az elszámoltatás az elherdált közpénzekkel természetesen a mai napig várat magára.

Sok ostoba divat hódít Magyarországon a rózsaszín férfiingtől a szilikonos szájfeltöltésig, de egyik sem olyan ragályos, mint a politikától való elfordulás.

Népbetegségnek számít a magabiztos tudatlanság. Büszkén ecseteljük, amit szégyellni illene: mekkora királyok vagyunk, hogy magasról teszünk a közügyekre. Pedig figyelmen kívül hagyni a politikát körülbelül annyira eszes dolog, mint figyelmen kívül hagyni a piros lámpát. Lehet csinálni, de hosszú távon garantáltan megbosszulja magát.

Gyávaságból, megalkuvásból alkalmazkodunk a politikaellenes közhangulathoz és pótcselekvésekbe merülünk. Maximum Blikk-szinten foglalkozunk a közügyekkel és menekülünk bulvárba, gasztronómiába, kiscicás videóba meg Csonti Car és DJ Free másfél centis szellemi mélységű életbölcseleteibe.

Nem sok jóval kecsegtet, ha a közömbösség olyan ipari méreteket ölt egy országban, mint nálunk. Ahol a felnőttkorú lakosság nagy része nincs tisztában az állam működésének alapjaival, a költségvetési egyszereggyel, a közintézmények feladatával, de még a szavazó és politikus viszonyának lényegével sem.

Szájer nekiment Kövérnek: a Brüsszelbe exportált Fidesz-képviselő nehezményezi, hogy kollégiumi haverja, aki közben házelnök lett, kitiltatta a magyar parlamentből az uniós zászlót. Szájer azt is kikéri magának, hogy Kövér szerint „lassan és óvatosan” ki kellene hátrálnunk az Európai Unióból.

Egyrészt: höhö, nyilván ezt mondja Szájer, hiszen alaphangon havi 2,4 millió forintot jelent neki az Unió, másrészt érdemes emlékezni rá: Orbán Viktor régóta játszik ócska kettős játékot ebben (is).

Miközben ügyel arra, hogy kifelé mindig tudjon villantani 1-2 atlantista irányultságú politikust a Fidesz kés-villa tagozatából (Martonyi, Navracsics, Szájer), azalatt Európa-ellenes hazai haverjai és ő maga a legvadabb szövegeket bírják nyomni belföldi használatra.

Mintha még mindig 1986-ban élnénk, mintha nem kerülne fel 10 percen belül az internetre minden sunyi EU-ellenes mondatuk, ami a napi sajtószemlén keresztül ne jutna szövetségeseink tudomására. Hiába vagyunk a XXI. században, a Fidesz még mindig a XX. században él, és a XIX. századba vágyódik vissza.

Csakhogy ez a pávatánc már régen nem hoz semmit a konyhára, viszont konkrét anyagi és erkölcsi károkat okoz az országnak. Tisztázzuk az evidenciákat.

Civilizált országokban annak a tizedéért megbuknak kormányok, ami nálunk a normális ügymenet részeként történik.

Az országot foglyul ejtő maffiakormány immár nyíltan a saját üzleti érdekeire szabja a törvényeket. Komplett iparágakat játszanak át a haveroknak, a költségvetés jelentős részét 6-7 ember viszi haza közbeszerzésnek álcázva. A belvárosban egy szervezett ingatlanmaffia zabrálja a közvagyont. Észak-koreai propagandát sulykoló közmédiára 80 milliárdot, üresen kongó látványstadionokra 130 milliárdot dobunk ki évente. Életükben nem dolgozó zseléhajú gazemberek 180 milliós giccspalotákat vásárolnak maguknak meg a kisiskolás gyerekeiknek.

A társadalmi elégedetlenség hónapok óta megállíthatatlan árként hömpölyög, de nincs aki becsatornázza, kihangosítsa és világgá kiáltsa. Nincs, aki naponta nyolcszor beleverje a tolvajok orrát a saját piszkukba, mert a „legnagyobb ellenzéki párt” láthatóan MEGSZŰNT ellátni azt a funkcióját, amire egymillió embertől megbízást kapott.

Egyre többeknek tűnik fel, hogy az MSZP impotenciája már nem magyarázható bénasággal.

A saját rossz szemléletünk a legnagyobb akadálya, hogy egy nyugatos társadalomban éljünk. Összegyűjtöttünk hét tipikus jellemvonást, amivel szakítanunk kellene.

Irigység

A szomszéd tehene mindig zöldebb, akinek pedig egy kicsivel többje van, az biztosan sötét ármányoknak köszönhetően vitte többre. Még véletlenül sem azért, mert 6 évet végigszopott az egyetemen, mialatt én fociztam meg a tévé előtt fetrengtem. Nem azért, mert most is hajnaltól estig dolgozik, hogy jobb legyen a családjának. Nosza gyűlöljük, aki ambiciózus, aki művelt, aki szorgalmas, ahelyett hogy eltanulnánk tőle azt, amit érdemes. Persze már az irodalmi zseni Karinthy megírta: másképp beszél az, aki fent van a tömött villamoson és másképp az, aki fel akar szállni a tömött villamosra.

Kisstílűség

A pitiáner rosszindulat zsigerekig átszövi a társadalmat. Az ország, ahol az étterem nem ad egy pohár csapvizet ingyen a vendégnek, hadd vegye a hülye a kisüveges Naturaquát négyszázért. Ahol az emberek kéjjel játszanak önkéntes rendőrt, önkéntes BKV-ellenőrt meg önkéntes besúgót, elvégre minél rosszabb a másiknak, annál jobb nekem. Beteg lelkű, gyomorbajos spiclik teszik pokollá a tisztességes emberek életét: a HírTV civil tüntetőt vegzál a munkahelyén és ellenzéki újságíróktól követel pisimintát.

Egyre kevésbé van kedvünk mosolyogni azon, hogy a magyar miniszterelnököt lassan úgy kerülik az egész kontinensen, mint a leprást. Orbán Viktor „tehet róla, tehet ellene”, hogy a nyugati államok vezetői már attól is ódzkodnak, hogy közös képen mutatkozzanak vele.

Szorító érzés gyomortájékon minden leendő nemzetközi találkozó, mert szinte előre tudjuk, hogy megint éghet majd az arcunk a pocakos tábornok miatt. Megint odanyilatkozik valami lábszagú, korlátolt tahóságot, amit megint leközöl a világsajtó, mi pedig megint nem győzzük majd megmagyarázni a vékony fémkeretes szemüvegű, civilizált nyugati ismerőseinknek, hogy nem, nem, minden látszat ellenére mi itt Magyarországon nem pattintott kőbaltával vadászunk, nem eszünk emberhúst és boszorkányégetések sincsenek már. Csak épp van egy miniszterelnökünk, aki az elmúlt másfél évtizedben egyre inkább a szellemi leépülés és a téboly jeleit mutatja.

Január 11, vasárnap van. Ez azt jelenti, hogy két hónap múlva az álszent műkeresztények kamupártja lakatot tesz a nagyáruházakra. A kétmillió vasárnapi vásárló számára maradnak a szűk kisboltok, ahol mindenki feszeng, nincs választék, viszont cserébe kétszer annyiba kerül minden.

A Semjén-féle parazitapárt, akikre már a távoli rokonaik sem szavaztak, és akiknek egyetlen hobbija (mármint a lopáson és a madárgyilkoláson kívül) hogy belemásszon az emberek privát szférájába, átverte a parlamenten a vasárnapi boltbezárást. Persze ne legyünk naivak: bár az ötlet megrémálmodói a kereszténydemokraták voltak, „ez a műsor nem jöhetett volna létre”, ha nincs a Fidesz.

Az a Fidesz, amelyik nem ismer se Istent, se embert : a kereskedelmi szövetség szerint 20 ezer, az MBSZ szerint akár 35 ezer EMBER válhat azonnal fölöslegessé az eszement törvény hatására.

Azt hazudjátok, hogy a családok védelmében dolgoztok, közben pedig törvény általi elbocsátásra ítéltek tízezreket. Hellóka, a kirúgott dolgozók mögött CSALÁDOK vannak! Mi a bánat ebben a családbarát? Ha csak nem olasz módon értettétek a családot… 

A Nyugati Fény birtokába került, fideszes körökből származó információk szerint a kormánypárt Rogán Antal beáldozásával enyhítené a Fideszt terhelő korrupciós vádat.

A mesterterv lényege, hogy ha tavaszig nem fulladnak ki a tüntetések, és nem fordul meg a Fidesz népszerűség-zuhanásának trendje, akkor látványosan „elengedik” Rogán kezét: nyomozást indítanak az ingatlanbotrányba keveredett politikus ellen. A színjáték részeként a parlament kiadná Rogán Antal mentelmi jogát is.

A Fideszben úgy gondolkodnak, a meredek húzással két legyet ütnének egy csapásra: egyrészt üzemen kívül helyeznék az évek óta a saját pecsenyéjét sütögető politikust, aki a Fidesz emblematikus vezetői szerint is „túl messzire ment”. Másrészt Rogán teátrális beáldozásával azt üzennék a közvéleménynek: a kormánypárt a saját állócsillagát sem védi meg, ha lopáson érik.

A Polt Péter vezette ügyészségen keresztül végig kézben tartanák a nyomozás folyamatát: nem villámgyors ítéletre, inkább éveken keresztül húzódó maszatolásra készülnek, amelyre azonban folyamatosan tud hivatkozni a Fidesz. „Mi lennénk korruptak? Rogán mentelmi jogát is kiadtuk!”

Az akció előkészítéseként folytatódik a Rogán nevéhez kötődő ingatlanbotrányok nyilvánosságra hozatala. Forrásaink szerint egészen durva terhelők vannak még hátra, ezeket menetrend szerint a következő hónapokban adagolják majd.

(Nyugati Fény-információ)

Kövesd oldalunkat, hogy ne maradj le a frissítésekről!