Legkésőbb szombaton három dolog világossá vált, miután a DK újraválasztott elnöke elmondta a beszédét.
1. Gyurcsány másfelé látja a kiutat Magyarország mai helyzetéből, mint Botka.
2. Gyurcsány nem vonul vissza. Reménytelenül naiv vagy politikai analfabéta, aki még mindig ezzel hitegeti magát és másokat.
3. A minden ellenzéki párt által mereven elutasított Botkával egy újabb szilikatalin-manőverbe hajtja bele az országot az MSZP.
Lássuk sorban:
Gyurcsány a beszédében elhatárolódott a nemzetközi szélsőbal legújabb dilijétől, a munkamentes alapjövedelemtől. Az ötlet megrémálmodói szerint osztogassunk mindenkinek komplett fizetést alanyi jogon a semmiért, a lehúzott redőny mögötti karatefilm-nézésért. Aztán lesz, ami lesz. (Csőd lesz, gyerekek, az lesz. Ha csak nincs a seggünk alatt egy bazinagy olajmező, mint Szaúd-Arábiának.)
Könyörgöm, osztogassunk az iskolában minden gyereknek hármast alanyi jogon, aztán nézzük meg, hogy a jövő héttől kinek fog akarózni tanulni! Na ugye. Veszélyes szélhámosság az egész (itt kifejtettük bővebben is, hogy miért).
A teljes ötlettelenség jele, hogy Botka ezt az agyrémet is képes beemelni ígéretként, csak hogy szavazatokat szerezzen. Lám, nincs a Kétfarkú Kutyapártnak olyan blődlije, amit ne venne komolyan valaki. A Fidesz felépíti az űrbázist a pusztában, Botka beígéri az ingyensört.
Gyurcsány a felelőtlen demagóg ígéretre nem egy még demagógabb ígérettel válaszolt, hanem ellenkezőleg: az egyéni felelősségről, a kompetenciák megszerzésének fontosságáról beszélt.
Ez két külön világ, két külön szemléletmód. Halat adjunk az embereknek, vagy halászhálót? Ingyen fizetést ígérjünk-e a semmiért, vagy kompetenciát adjunk a munkavállaláshoz, tisztes munkajövedelmet, és vele önbecsülést az embereknek?
Gyurcsány nem a populista ígéretcunamiban látja a kiutat, hanem abban, ha felnőttként kezeli az állampolgárokat és nem kamuzza be nekik a Kánaánt egyetlen ikszért cserébe.
Már csak azért sem fog visszavonulni, mert akkor ez az ajánlat képviselet nélkül marad.
Ködevés helyett ideje lenne mindenkinek a realitásokból kiindulni: Gyurcsány marad a pártja élén, ezerszer kinyilvánította, hogy marad. Mi lenne, ha az eltakarodásáról szőtt ábrándok helyett mindenki ehhez a tényhez igazítaná a cselekvését?
Végül: Könnyen lehet, hogy az őt eltakarodásra felszólító szegedi polgármester fog nagyot koppanni. Az óra ketyeg, az együttműködési tárgyalások két hónapja teljesen leálltak, amióta Botka bejelentkezett a miniszterelnöki székre.
Személyétől minden párt mereven elzárkózik: Együtt, DK, Párbeszéd, LMP. Senkivel nem sikerült támogatási szövetségre lépnie, pedig próbálkozott többfelé.
Történelmi bűn követődik el a szemünk előtt éppen. Ahelyett, hogy az ellenzéki oldalon találtak volna egy mindenkinek elfogadható, párton kívüli szakembert, a szocik a saját emberüket akarják ráerőszakolni mindenkire. Csak most egy kicsit nagyobb a tét, mint amikor 2005-ben ugyanezt eljátszották Szili Katalinnal, és végül Sólyom László lett az elnök.
Ha Botka tűzön-vízen való erőltetése miatt újabb 4 évre Orbánék maradnak hatalmon, azt már nehezen bocsátja meg az MSZP-nek ez a sokat szenvedett ország.
Oszd meg cikkünket, ha egyetértesz!