Felemelték a fejüket a pedagógusok. Sokáig tűrtek, nyeltek, de a sérelmeik túllépték a kritikus tömeget, és nem maradt hova hátrálniuk. A sarkukra álltak és bemelegítésként több mint ötezren vonultak utcára a diktatórikus központosítás, a megfélemlítések, a túlterheltség és a KLIK-nek becézett csődhalmaz ellen.

Nem csak önmagukért, de tanítványaikért, a jövő generáció esélyeiért álltak ki. Ezért is tiszteletreméltóak.

A tanártüntetések pár napra átvették a vezetést a média napirendje fölött. A demonstrálók diktálták a tempót, az ő követeléseiket idézte a sajtó - a kormány pedig védekezésbe, magyarázkodásba kényszerült, Orbán még egy bábut is lecserélt gyorsan a sakktáblán. Mindezt egy tiszteletreméltó, de mégiscsak ötezres tüntetés hatására.

A kormánypozíciót birtokló hiénák vérbeli ragadozók: pontosan megérzik, ha félnek tőlük, de azt is, ha elszántsággal és kemény akarattal állnak szemben. Olyankor behúzzák fülüket-farkukat és meghátrálnak, ahogy az történt a netadó elleni százezres tüntetés után. Az országot uraló felkapaszkodott fiúbanda csak az erőből ért, de azzal a lehető legritkábban találták szembe magukat az elmúlt 6 évben.

Pedig tele van az ország a tanárokéhoz hasonlóan sanyargatott társadalmi csoportokkal. Orbánék a legtehetősebb 10-15% érdekében politizálnak 6 éve, mindenki más objektíven bizonyíthatóan a Fidesz-uralom vesztesének számít.

Mi lenne, ha egyszer bebizonyítanánk, hogy képesek vagyunk összefogni saját magunkért és egymásért? Ha nem hagynánk, hogy Orbán egymás ellen fordítson és kijátsszon minket? Ha észrevennénk, hogy egy hajóban evezünk, és nem mi – keményen dolgozó kisemberek – vagyunk egymás ellenségei, hanem a minket cinikusan kifosztók állnak szemben a teljes társadalommal?

Mi lenne, ha összekapaszkodnánk mindannyian – tanárok, diákok, kirúgott közalkalmazottak, vasutasok, gazdák, trafikkárosultak, korrupcióellenes civilek és mindenki, aki nem akarja lehajtott fejjel, meghunyászkodva végignézni, hogyan lopja el a gyermekei jövőjét egy gátlásait vesztett bűnszervezet?

És nem ötezren, hanem mondjuk ötszázezren vernénk bele a hatalmasok orrát a saját piszkukba? Miért aprózódunk szét a saját részérdekeink mentén, miközben mind ugyanannyira kárvallottjai vagyunk az orbáni rezsimnek?

Kedves tanárok, vasutasok, mentősök, ápolók és a többiek! –  Legyen vége a bájos kis külön tüntetéseknek - itt az ideje a nagy, határozott, közös fellépésnek!

Földrengésszerű változásokat nem fogunk egér-dübörgéssel elérni. Mostantól állandó nyomás alatt kell tartanunk a hatalmat és összágazati gigatüntetésekkel fokról fokra a bukásig amortizálni őket. 

Kövesd minket a Facebookon, hogy ne maradj le semmiről!

Támogasd a Nyugati Fényt, ha egyetértesz küldetésünkkel!