Hatalmas ígéretekkel és reményekkel robbant be Botka László januárban. Porcelánbolti elefántként felborította a tárgyalóasztalt, leállította az előválasztást, önmagát verseny nélkül kinevezte miniszterelnök-jelöltnek. Lassan májust írunk és rosszabbul állunk, mint az év elején.
(fotó: hatvanonline.hu)
Botka egymillió új szavazó megnyerését ígérte (hiszen ennyi plusz kellene a győzelemhez), de egyre jobban látszik, hogy ebből az ígéretből hasonló közröhej lesz, mint Orbán "egymillió új munkahelyéből". Azt is csak gúnyból említi már bárki is.
Az MSZP támogatottsága Botka színre lépése óta befagyott: fél éve egy árva lélekkel nem bővült. Legfeljebb az MSZP házi intézetei füllentenek ezt-azt, de mindennél beszédesebb, hogy Botka "országjáró fórumai" siralmasan gyér, 30-50 fős közönség előtt futnak, még a nagyvárosokban is.
Botka hatvani fóruma. Csekély érdeklődés.
Az önjelölt kormányfő-jelölt egyetlen induló feltétele sem teljesült: közös lista nem lesz, az ellenzéki pártok közül senkivel nem sikerült megállapodnia, személyétől minden mérhető formáció (Együtt, Párbeszéd, DK, LMP, Momentum) mereven elzárkózik.
Márciusban Botka előállt egy elképesztően demagóg, rákosista, indulatkeltő kampánnyal, amelyben összemos minden "gazdagot", függetlenül a vagyon keletkezésének módjától. Összemossa a korrupt bűnözőket a tehetséges start-up vállalkozókkal, összemossa a nettó tolvajokat a családjukért napi 12 órát dolgozó kisvállalkozókkal, egyaránt "gazdagként" azonosítja őket és kilátásba helyezte, hogy évi 300 milliárdot akar elvenni tőlük.
Miközben minden épeszű ember elmagyarázta már neki, hogy a tolvajokat nem adóztatni kell, hanem a törvény szigorával visszavenni tőlük az orvul szerzett zsákmányt. Azokat az értéktermelőket viszont, akik a saját tehetségükből és szorgalmukból vitték valamire, őket békén kell hagyni, nem pedig fenyegetni. Mert ha ők is itt hagyják ezt a bús országot, akkor leszünk a mainál is nagyobb gebaszban.
Amikor Botka (Isten tudja, hány százmillióból) teleplakátolja az országot azzal a fenyegetéssel, hogy "Fizessenek a gazdagok!", akkor reflex-szerűen retten össze a teljes magyar középosztály, mert pontosan tudják, hogy az elmúlt évtizedekben ahányszor az MSZP "a gazdagok" megadóztatását ígérte, azt mindig a középosztály szívta meg.
Ők azok, akik követhető jövedelemmel rendelkeznek, ők azok, akik az állami szférában vagy valamelyik multicégnél dolgoznak - őket lehet a legkönnyebben elérni és megsarcolni. Az igazán nagy vagyonok tulajdonosai ezernyi trükkel fognak kibújni a dézsma alól, ahogy tették eddig is. Maradnak azok, akiknek könnyen utána lehet nyúlni: a középosztály.
Márpedig az (Orbánban már csalódott, de még nem ellenzéki) középosztály támogatása nélkül nem lesz meg a szükséges egymillió pluszszavazat. Sőt, ha az ő elvadításukra játszik az MSZP, azzal egyre jobban gettóba zárja magát. A középosztály olvas-ír-gondolkodik, a középosztály dolgozik és termel. Az ő részvételük nélkül sem kormányváltás, sem működőképes társadalmi modell nincs.
Teljes tévút a botkai politizálás, amit a számok, a fél éve befagyott támogatottsági adatok is bizonyítanak. A legelvakultabb szoci drukkereken kívül mindenki látja már, hogy a Botka-lufi kipukkant. Ezzel a politizálással még a meglévő MSZP-tábor megtartása is kétséges, az áhított egymillió új szavazatnak meg kábé annyi esélye van, mint hogy Rogán Antal egyszer őszinte vagyonnyilatkozatot nyújt be.
Az óra viszont ketyeg, alig egy évünk van a 2018-as választásokig, ami a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nincs lefutva. Nagyon törékeny lábakon áll már az orbáni rezsim, tapinthatóan nő a düh és az elégedetlenség. Csak egyelőre nem tud országosan becsatornázódni.
A veszprémi és a hétvégi zuglói választás megmutatta, hogy ahol a pártok össze tudtak fogni, találtak egy alkalmas jelöltet, ott meg tudták verni a Fideszt. Botka mögött ez az egység - kiderült - nincs meg.
Ahelyett, hogy egyetlen párt erőszakolná rá az összes többire a saját emberét (ráadásul: megosztó, rossz emberét), a kormányváltást akaró pártoknak sürgősen vissza kell ülniük a tárgyalóasztalhoz, és megtalálni azt a megfelelő személyt, aki mögé mindegyikük jó szívvel fel tud sorakozni. (Balázs Pétertől Andor Lászlóig sok ilyen alkalmas név lehet, nem akarunk további tippeket adni.)
Ha Zuglóban sikerült megtalálni és győzelemre vinni Bitskey Bencét, vagy Veszprémben Kész Zoltánt, akkor most is menni fog, ha tényleg akarják.
Ha viszont az elmúlt évek józan ésszel felfoghatatlan fideszes bűnei dacára 2018-ban a nyakunkon marad a mai rezsim, azt már soha nem bocsátják meg az emberek annak, akit bűnösnek fognak érezni miatta. És az emberek nem hülyék.
Mi időben szólunk: Ellenzék, nyomás vissza a tárgyalóasztalhoz! Önjelölt gyászhuszárok helyett találjátok meg közösen az új Bitskey Bencét és Kész Zoltánt!
