Nyolc aranyat szereztek sportolóink a riói olimpián. Ebből Hosszú Katinka egymaga hármat abszolvált, és úgy alakult, hogy a nyolcból hetet nőknek sikerült begyűjteniük.
Ez utóbbi információ egy normális országban nem bírna hírértékkel. Hogy férfi vagy nő szerzett-e egy díjat, annyira kellene számítson, mint az, hogy szőke, barna vagy fekete hajú volt-e az illető. Ismételjük: egy normális országban.
De mi nem vagyunk egy normális ország. Nálunk még mindig a legfelső szintről vonják kétségbe a nők jogát az önérvényesítéshez, és kiabálnak középkori suttyóságokat a mikrofonba.
- Nálunk egy Varga nevű fideszes gombnyomogató feláll a Parlamentben és azt mondja: a nőknek 3-4 gyereket kellene szülniük, ha el akarják kerülni a családon belüli erőszakot.
- Nálunk a világ szégyenére házelnökké választott Kövér László szerint „lányaink” önmegvalósításának legmagasabb minősége az, ha unokákat szülhetnek „nekünk”.
- Nálunk a Kossuth-díjas, de önimádatban és pátoszban aranyérmes Kovács Ákos azt bírja belemondani a kamerába, hogy a nőknek nem az a dolguk, hogy karriert építsenek, hanem hogy beteljesítsék a "női princípiumot".
Nálunk az ország fideszesebbik fele még mindig tenyészkancának tekinti a nőket és nem is szégyelli magát érte.
És akkor jön Szász Emese, jön Kozák Danuta, jön az a Hosszú Katinka, aki önmagában külön műfajnak számít azzal a bátorsággal, amivel szembeszállt a Kiss László-Gyárfás Tamás-féle gazemberekkel.
(De említsük meg minden éremszerzőnk nevét, akiknek nagyon gratulálunk: Szabó Gabriella, Fazekas-Zur-Krisztina, Csipes Tamara, Kapás Boglárka, Márton Anita, Szilágyi Áron, Imre Géza, Cseh László, Kenderesi Tamás, Rédli András, Somfai Péter, Boczkó Gábor)
Ha az ákosi-kövéri parancsnak megfelelően a sportolónőink visszatakarodtak volna a konyhába meg a szülőszobába, akkor most a 8 magyar arany helyett lenne 1 darab.
Az ezüstöket és a bronzokat is beszámítva pedig a 15 érem helyett lenne 5 - a nők nélkül.
Kovács Ákos, Kövér László, és mindenki, aki szerint a nők a karrier helyett maradjanak a pacalfőzésnél:
Mit éreztetek Szász Emese csodálatos hajrájánál, amikor az utolsó 10 találatból 8 az övé volt?
Megdobbant-e a szívetek, amikor Kozák Danuta több mint egy hajóhossznyit vert rá a második helyezettre 500 méteren?
Büszkék vagytok-e Hosszú Katinkára, akinek a körme alatt több becsület és gerinc van, mint egy autóbusznyi fidelitaszosban?
Kövér, Ákos, és a többi gyökér! Hol vagytok most mind? Nem sül le a bőr az orcátokról? Mikor hallunk tőletek legalább egy halk bocsánatkérést?
Kövess minket a Facebookon is!
