Hatalmas pofont kevertek le a választók az MSZP-nek: 9 százalékot kapott a jelöltjük Dunaújvárosban.

A szocialisták ocsmányul felrúgták az ellenzéki megállapodást: külön embert indítottak a DK-val szemben, pedig ebben a körzetben a DK joga lett volna adni a közös jelöltet.

Újpesten és Salgótarjánban a DK állt be az MSZP embere mögé, és közösen meg tudták verni a Fideszt. Most először a szociknak kellett volna a DK jelöltjét támogatni, de képtelenek voltak egyszer az életben korrekt módon viselkedni.

Ezzel a húzással Tóbiásék nagyon sok választó szemében örökre elásták magukat. Ők brutálisan megbüntették azt a pártot, amelyiknél sunyiságot, aljasságot láttak, és amelyik az összefogás kerékkötője volt. MSZP 9%, DK 23% - egyértelmű az üzenet.

Nem lehet a választókat hülyének nézni, nem lehet tovább a két pártot összemosni, nem lehet álszentül sopánkodva mindkettőt egyformán hibáztatni. Egyértelmű volt, ki a hunyó, és ezt az emberek is pontosan érzékelték.

Rögzítsük még egyszer, az összefogás-ellenes megmondóemberek kedvéért.

1. A választók összefogást akarnak, és lassan bárhol megverik a Fideszt, ha egy darab demokratikus ellenzéki jelölt van. Erről szólt a veszprémi, újpesti, salgótarjáni ellenzéki győzelem.

2. A választók durván büntetik azt, aki botot dug az összefogás küllői közé. Erről szólt Dunaújvárosban az MSZP ocsmány lebőgése. Egyértelmű üzenet - nincs az a Hont András vagy Ceglédi Zoltán, aki képes legyen félremagyarázni.

Fontos megjegyezni: pusztán ettől a választástól a DK még nem előzte meg országosan az MSZP-t, de simán benne van a pakliban, hogy ilyen tempóval egy éven belül a vezető ellenzéki erővé válik.

Egyre szembetűnőbb ugyanis a különbség a két párt között. Politikai kultúrában, lendületben, ambícióban, Fideszhez való viszonyban. Jelenleg nem látszik korlátja a DK növekedésének, és pláne nem olyan alacsonyan, ahogy azt korábban az „elemzők”, megmondóemberek sulykolták. Ha Gyurcsányék képes lesznek bizonyítani, hogy ők a legádázabb ellenfelei az Orbán-rezsimnek, bőven van még kifutása a pártjuknak.

Ami a rommá vert MSZP-t illeti: Tóbiás Józsefnek egy tisztességes országban még ma be kellene fejezni a kudarcos politizálást és valami civil állás után nézni. Ha Tóbiás szándékosan a Fidesz kezére játszott, akkor azért kell mennie, mert elárulta az ellenzéki választókat. Ha Tóbiás összefogást akart, de a helyi MSZP lenyomta rajta az akaratát, akkor azért kell mennie, mert egy erőtlen, pancser vezető. Akárhogy is: nem megy, Józsi, nem kell erőltetni.

A választóknak súlyos tanulság, hogy a sunyi, kollaboráns MSZP-t érdemes-e még valaha bármiben is támogatni. Egy pártot, amelyik igazán sem kormányváltást, sem elszámoltatást nem akar – és trafikokért, tyúkszaros kis helyi pozíciókért összejátszik a narancsmaffiával.

A „szomorú vasárnap” után egyre többeknek világos, hogy Tóbiásék nem a megoldás, hanem a probléma részei. Minden tisztességes ember ennek tudatában készüljön 2018-ra!

Támogasd a hiánypótló Nyugati Fényt - a legütőképesebb ellenzéki gerillamédiát!