Egy éves lett a Nyugati Fény blog. Szellemi vállalkozásunk e rövid idő alatt az ország egyik legnépszerűbb és legidézettebb közéleti blogja lett – hála olvasóink megtisztelő figyelmének, melyet ezúton is köszönünk.
A politikusok, a szakma és a közönség egy része a mai napig nem tudja hová tenni a Nyugati Fényt – próbáltak minket beskatulyázni, pártokhoz kötni.
Ez persze nem meglepő: a magyar sajtóban nincsenek mélyen gyökerező hagyományai annak, hogy egy orgánum értékalapon (és ne pártalapon) nyilvánítson véleményt.
A Nyugati Fénynél alapelv, hogy ha tolvajt (hazugot, dilettánst, stb.) látunk, akkor megírjuk róla, hogy tolvaj (hazug, dilettáns, stb.), lett légyen bármilyen színű mezben is.
Bárcsak annyi milliónk lenne, ahányszor találkoztunk az emiatti őszinte értetlenkedéssel - Csányi Sándort megvehetnénk kilóra belőle.
Aztán ott vannak a rosszindulatú trollok és bomlasztók - ők jellemzően valamelyik korrupt politikai vagy gazdasági érdekcsoport képviselői. Az ő esetükben megértjük, ha fáj a fejük a Nyugati Fény miatt – kínos lehet önmagukról olvasni az igazat az egyik legdinamikusabban fejlődő közéleti oldalon.
Jellemző a magyar közéleti kultúrára, hogy a minket kutyázók soha nem az általunk mondottakat serénykedtek megcáfolni, mindig a személyünket és hitelességünket próbálták kikezdeni – sikertelenül.
Egyre nagyobbak vagyunk és egyre komolyabb érdekeket sértünk.
A legádázabb ellenfelei továbbra is a felkapaszkodott kollégista fiúbrancsnak maradunk, lévén 6 éve ők uralják teljhatalommal az országot, ők hozzák a törvényeket és ők lopják szét maffiamódszerekkel a közjavakat.
Az egész országot érintő nagy ügyek mellett számos "kis színes" sztorit is mi írtunk meg először, így például azt, amikor egy autóbusznyi kisiskolás kirándulását tette pokollá Németh "Rezsi" Szilárd.
De nem lapátoljuk a szőnyeg alá a (pszeudo)ellenzéki szereplők sarát sem.
Nem hiszünk az etnikai feszültségek kiélezésére játszó, ám valódi szakembereknek híján lévő Jobbikban, de ugyanúgy nem hiszünk a könnyű megváltást ígérő szélsőbalos szélhámosokban sem, akik munkamentes alapfizetést ígérgetnek az értéktermelő 3,5 millió ember pénzéből.
Kiver minket a víz a nettó pancserekből és sunyi gazemberekből álló MSZP-től: tényszerűen lelepleztük, hogyan ejtette foglyul a XIII. kerületet a szocialista Tóth-família; elsőként írtuk meg, hogy Tóbiás József az MSZP maradék ingatlanvagyonának elherdálására készül; pontokba szedtük a bizonyítékait, hogy a hétpróbás svindlerek által irányított MSZP megszűnt ellenzéki párt lenni.
És nincs jó véleményünk a kamupártokban ténykedő politikai antitalentumokról: az Orbánnak gazsuláló Fodor Gáborról és a Kálmán Olga lélegeztetőgépén vergődő Szigetvári Viktorról sem, akinek minden arroganciája és nyomulása ellenére egyetlen emlékezetes cselekedete, hogy 1 százalék alá züllesztett egy pár éve ígéretesnek indult mozgalmat.
Továbbra sem fogunk megfelelni semmilyen politikai pártnak vagy szervezetnek – csupán a saját lelkiismeretünknek és igazságérzetünknek.
A Nyugati Fényt azzal az ambícióval alapítottuk meg egy éve, hogy közös ügyeinkről szóló párbeszédnek értelmes, értékalapú, pártfüggetlen felületet biztosítsunk. A leszegett fej és a meghunyászkodás helyett a kritikai attitűd erősítése a célunk. Hiszünk benne, hogy csak az öntudatra ébredés, a Márai-értelemben vett polgári mentalitás vihet közelebb minket egy erős és sikeres társadalomhoz, amely immunis a bármilyen oldali manipulációval szemben.
Tempósan gyarapodó követőinkre nézve azt mondhatjuk: számításunk bevált, van igény az általunk képviselt megközelítésre.
A második évünkre így nem is ígérhetünk mást: még nagyobb elánnal folytatjuk küzdelmet a minket körülvevő aljasság, hazugság és korrupció ellen. Maradjanak velünk, meglátják: megéri!
