Nemzeti konzultációt tartott a nógrádi megyeszékhely. A részvétel magas volt, az eredmények magukért beszélnek. Az emberek alig várták az alkalmat, hogy elküldjék a bánatba a Fideszt.
Pedig a jelöltjük ígérgetett fűt-fát, osztogatott gulyást és alkoholt, sőt személyesen Köteles Laci is lement fenyegetőzni, hogy baj lesz, ha rossz helyre ikszel a nagyérdemű.
(illusztráció: Breyer Gábor)
Másfél éve komoly választáson csak vereséget bír szenvedni a Fidesz. Újpest, Tapolca és Veszprém után immár Salgótarján is megmutatta: torkig van a maffiaként működő rablóbandával, amelyik (nyilván megtévesztésből) „pártként” van bejegyezve a bíróságon.
De a Fideszen kívül megkapták sokadik pofonjukat a soha két szalmaszálat keresztbe nem tevő, de állandóan fanyalgó, összefogás-ellenes okostojások is (archetípus: Ceglédi Zoltán).
Igenis, sokadszor bebizonyosodott, hogy a Fidesz megveréséhez az kell, hogy a legesélyesebb jelölt mögött felsorakozzon a demokratikus ellenzék. Ez van, kedves fanyalgók. Ha nem tetszik, le kell váltani a népet.
Fontos tanulság, hogy a súlyos közpénzekkel kistafírozott közvélmény-kutatók és megmondóemberek a szemünkbe hazudnak, amikor éktelen Fidesz-fölényről hablatyolnak. Folyamatosan néhány százalékot hazudnak az ellenzéknek és kétharmadot a Fidesznek. Ehhez képest amikor éles választásra kerül sor: akár Újpesten, Tapolcán, Veszprémben vagy Salgótarjánban, sorra vereséget szenved a narancsos banda.
Kéretik mostantól figyelmen kívül hagyni az undorító Mráz Ágostonok, Stumpf Andrások, Lánczi Tamások jól fizetett süketelését, és az ország égbekiáltó problémáival foglalkozni.
A tanártüntetések és iskolai sztrájkok váratlan népszerűsége azt mutatja, hogy Magyarország lassan felemeli a fejét és egyre bátrabban szembemegy az elnyomó orbáni rezsimmel.
A zsarnokság órái meg vannak számlálva. A dicstelen uralomnak dicstelen lesz a bukása is.
