Lassan a Hold túlsó feléről is látszik, hogy nagyon nem stimmel valami a szocialista párttal. Egyre többen látják, hogy az MSZP impotenciája már nem magyarázható egyszerűen bénasággal. Hogy szocialistáink – amolyan politikai Mr. Beanként – forgatókönyv szerint, szándékosan játsszák az örök balfasz szerepét. Mert valakiknek nagyon megéri ez így.
Összegyűjtöttük 7 nagyon gyanús jelét annak, hogy az MSZP és a Fidesz sunyin összejátszik a háttérben.
1. Rogánt nem támadják a 2014-es kampányban
Az MSZP teljes tavalyi kampánya egy tragikomédia volt, de voltak mozzanatok, ahol egészen leplezetlenül lógott ki a lóláb, hogy a szocik a Fidesz kottájából játszanak.
Ennek mintapéldája volt az MSZP totális passzivitása Rogán Antal ingatlanbotrányai kapcsán. Az MSZP magyarázhatatlan módon nem csapta le az elképesztő magas labdának számító ügyet, amelyet a kisebb pártok, az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció vittek tovább. Rogán ellen Juhász Péter (Együtt-PM) tett feljelentést, vagyonnyilatkozati eljárást pedig Kerék-Bárczy Szabolcs (DK) kezdeményezett.
Ezt a szórólapot nem akarta teríteni az MSZP
Ron Werber, a MSZP kampánytanácsadója másfél héttel a választás előtt szórólapot készített Rogán Antalról, amelyen felhívta volna a nyilvánosság figyelmét Rogán valós vagyoni helyzetére. A fővárosi szocialisták azonban több helyen eleve nem kértek a szórólapból vagy nem voltak hajlandóan azt teríteni. Komoly felháborodást keltett az MSZP választási szövetségesei körében, amikor kiderült, hogy a Rogán-ügy számos értesülése már korábban a szocialisták birtokában volt, de sokáig visszatartották azt.
2. Molnár Zsolt, a sötét ló
Még jobban ledöbbentett mindenkit, amikor kiderült, hogy Molnár Zsolt, az MSZP akkori kampányfőnöke több baloldali médiumnál igyekezett elérni, hogy vegyék le a napirendről (!) a Rogán-botrányt.
Az MSZP-közeli Egyenlítő Blog arról panaszkodott, hogy a Molnár által vezetett fővárosi szocialisták rendszeresen akadályozták, hogy nekimenjenek a Fidesz fontosabb budapesti politikusainak. Az egyenlítősök szerint Rogán mellett különösen védett fideszesnek számított Tarlós István főpolgármester, akivel Molnár köztudottan jó viszonyt ápolt.
Molnár Zsolt egyébként is az MSZP egyik legsötétebb figurája: szkinhedből lett „baloldali” politikus, suhancként Göncz Árpád emlékezetes 1992-es kifütyülésén is jelen volt. 2002-ben ügyvédként még a Fidesznek dolgozott, illetve az óbudai helyi választási bizottságban ő volt a Fidesz és az MDF delegáltja. Az MSZP elbénázott 2014-es kampánya után megszűnt a kampányfőnöki megbízatása, most a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, ahol teljes harmóniában működik együtt a Fidesszel.
3. Mesterházy és Tóbiás védettsége a Fidesznél
A Fideszt igazán nem lehet azzal vádolni, hogy kíméletes lenne az ellenfeleivel. Épp ellenkezőleg: nincs az a hazugság és nincs az az aljasság, amit ne engednének meg maguknak az ellenfél gyalázásában. Elég legyen most arra a patologikus gyűlöletkampányra utalnunk, amit Gyurcsány Ferenccel szemben folytatnak gyakorlatilag a megjelenése óta.
Ehhez képest több mint gyanús, hogy a választási kampányban milyen védettséget élvezett a támadások alól Mesterházy Attila – aki pedig (mint az ellenzék hivatalos miniszterelnök-jelöltje!) a logika szabályai szerint pont hogy a fideszes céltábla közepén kellett volna álljon. A magnógyerekek mégis folyamatosan a jóval kisebb súlyú Együtt és DK vezetőit gyalázták, a „Gyurcsány-Bajnai korszak” visszatérésével riogattak, a haveri MSZP-s jelöltet pedig látványosan békén hagyták.
Ugyanez az alku figyelhető meg manapság Tóbiás József és a Fidesz között. Mi békén hagyunk titeket – cserébe ti nem bolygatjátok az égig érő korrupciós ügyeinket és hagytok minket nyugodtan lopni. Legfeljebb írtok heti két sajtóközleményt, hogy kifelé le legyen tudva az ellenzékiség, oszt jónapot.
4. A Szili Katalin-tagozat
Az MSZP-nek létezett egy egészen sötét alakokból álló szárnya, Társadalompolitikai Tagozat néven. Egyikük, Sipos József például 2006 őszén sunyiban beengedte a fideszes irányítás alatt álló Magyar Rádió tudósítóját az MSZP választmányának zárt ülésére, így kiszivároghattak az ott elhangzottak. Gazsó Ferenc, a tagozat elnöke éveken át az MSZP progresszív szárnyát támadta, amelyik le akart számolni a régi mutyik világával.
A tagozat élen járt Szili Katalin 2005-ös köztársasági elnöki jelölésében is. Azóta szerencsére mindenkiről kiderült, hová húz. Szili kollaboráns tevékenysége teljesen nyilvánvalóvá vált: az egykori szocialista házelnök már tavaly ősszel is a fideszes jelöltnek kampányolt Szegeden, idén pedig elnyerte végső jutalmát: havi 997 000 forintért a Miniszterelnökségen dolgozhat Orbán Viktornak.
Gazsó Ferenc 2012-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta meg Orbán Viktortól. Szili Katalin tanácsadója, Galló Béla pedig a kormánypropagandaként működő Mozgástérblog szerzőjévé avanzsált. A Társadalompolitikai Tagozat egyébként 2011-ben megszűnt, de szellemisége a pártban tovább él.
5. Nagykoalíció az önkormányzatokban
A városi képviselő-testületekben a legkülönbözőbb ügyekben születnek alkalmi vagy tartós Fidesz-MSZP-nagykoalíciók. Van, hogy szimbolikus ügyekben értenek egyet (pár napja például MSZP-s szavazattal ment át egy hajléktalanokat kitiltó javaslat Szentendrén), de a leggyakrabban természetesen valamilyen anyagi érdek hozza össze a feleket: a városüzemeltetésben továbbra is rengeteg elmutyizható pénz van.
Szegeden Orbán Viktor és Botka László közösen golyózhatja ki Simicskát a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-ből, hogy egy CBA-közeli szál kaphasson szerepet a jövőbeni fejlesztésekben.
Tavaly egy CBA-érdekeltségébe tartozó új bevásárlóközpont, a Szeged Nova nyithatta meg kapuit a Tisza-parti városban, ami azért nagy szó, mert a kormányzati plázastop ideje alatt épült. Az kellett hozzá, hogy Botka László szocialista polgármester a város nevében kérjen felmentést a kormánytól a bevásárlóközpont felhúzásához, és – láss csodát – az Orbán-kormány megadta azt.
6. Gazdasági Fidesz-MSZP-polip
A magyar demokrácia legsötétebb lapjaira tartozik a Class FM - Neo FM mutyi, amely egyben rávilágít a „geci Fidesz - lúzer, megalkuvó MSZP” felosztásra is. A két, országos rádiófrekvenciát 2009-ben leosztották egymás között a pártok mögött álló gazdasági érdekcsoportok – kiszorítva a korábbi Sláger és Danubius rádiókat.
Aztán 2010 után a Fidesz a saját érdekkörébe tartozó Class FM-et telenyomta állami hirdetéssel (ergo: közpénzzel), míg a Neo FM-et teljes éhhalálra szorította, amely 2012-ben meg is szűnt. A baloldal így duplán ráfaragott a rádiómutyival: bemocskolta magát egy velejéig tisztességtelen bizniszben, mégsem részesült a piszkos pénzből. A messziről bűzlő korrupció miatt egyébként lemondott az ORTT elnöke, Majtényi László.
De néhány hetes hír, hogy 2014-ben a három legnagyobb összegű agrártámogatást három pártközeli oligarcha: Simicska Lajos, Csányi Sándor és Leisztinger Tamás cégei nyalták fel. Sorrendben: 5,95 milliárd, 5,94 milliárd, illetve 3,79 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás ütötte a markukat, amelynek 83 százaléka európai uniós pénz, a többit a magyar adófizetők dobták össze nekik.
7. A pártpénztárnokok érinthetetlensége
Aki nem reménytelenül naiv, az pontosan tudja, hogy a nagy pártok finanszírozása Magyarországon jelentős részben illegális pénzekből: a szürke- és feketezónából, a gazdasági és a politikai alvilág polipszerű összefonódásaiból származik. A Transparency International, a K-Monitor és Átlátszó számtalanszor kimutatták, hányszor több pénz szivárog be a nagy pártok kampányába, mint amennyit legálisan bevallanak.
Szekeres Imre és Puch László
Ehhez képest több mint gyanús, hogy mindezidáig még csak fel sem merült a két pártpénztárnok: Simicska Lajos és Puch László büntetőjogi érintettsége. Miközben a keményen dolgozó kisembereket bagatell ügyek miatt vegzálja az adóhatóság és a rendőrség, addig a két legnagyobb tolvajpárt pénztárnoka, akik többmilliárd forintnyi feketepénzt forgattak meg, két évtizeden át teljes nyugalomban várhatták a soron következő választásokat. Hiszen tudták: akár a Fidesz, akár az MSZP nyer az emberek jóvoltából, valójában ők maradnak hatalmon.
