Vendégszerzőnk: Sebestyén Eszter
Miért függhet össze a Teréz körúti robbantás a népszavazással, de nem úgy?
Miért mindig mást és máshogy töltenek a fejekbe a kormányzati propagandán keresztül? Mert az szinte mindegy is, hogy szélsebesen elterjedt, hogy ez csakis a kormányzat érdeke lehet. Ahogy az ellenkezője is, miszerint az ellenzéknek jön jól, ha a kormányt merénylet megkreálásával vádolja a közvélemény.
A hétköznapi és kézenfekvőnek tűnő magyarázatokkal mindig az a baj, hogy szerzői eleve “gondolnak” valamit, azaz az elemzési mátrixból kiemelnek egy szempontot, amire felfűzik a levezetést, majd a következtetést. Így sikkadhatott el több fontos elemzési szempont, amelyek közül a talán a legmérvadóbb: rendőröket ért támadás.
Mik történtek kommunikáció szintjén? A BRFK és a kormány is össze-vissza hadovál. Vegyük csak a leglényegesebbeket! Kezdetben Király utcaiként híresült el a sztori, később kiderült, csak a Király kereszteződésében volt, és valójában a Teréz körúton történt. Az első perctől kezdve robbantásról volt szó, majd ez szépen átsiklott robbanásba, sőt, amikor egy szorított helyzetben végül nyilvánosságra hozták a köztéri kamera felvételt, ahol látható, hogy robbantás történt, még megmaradtak a robbanás kifejezésnél. Aki előre kitervel egy ilyet, az nem készül fel a kommunikációs részből?
Aztán később szépen belekevertek egy romantikus szálat, amiben nincs semmi meglepő, minden nyilvánosságra került, elrontott, vagy nem elhárított akció kötelező része ez, de itt is azt kérdezem, hogy ha erre hatalmilag előre készültek, akkor ilyen szokványos és átlátszó kellékkel oldják meg? Vagy például, némi kapkodásra utal az is, hogy először úgy nyilatkozik a rendőrség, hogy már rég le volt ott zárva minden, majd a részükről nyilvánosságra hozott felvétel éppen ennek ellenkezőjére utal. A kormányzati és rendőrségi bénázások hosszan lehetnének sorolhatók, de per se ne zárjuk ki – mint lehetőséget –, mert végül is miért ne lehettek volna ők?
Ez esetben gondolkodjunk el azon, hogy mi lehet a motiváció és a fő üzenet! Az egyik nyilván a mozgósítás, na de a másik? Ez az, amire nincs magyarázat, mivel az iszlám terroristák mesét elég hamar bukták a fiúk, egy felépített kommunikációban meg nem fordulhat elő, hogy a mese közben változik, és a vége pedig nem az, ahogy a fabula írója kigondolta.
Lássuk, milyen alternatívák lehetségesek még!
Kiknek jöhet még jól a népszavazás előtt ilyen eszement, embertelen módon üzenni, és mi esetükben a motiváció és a fő üzenet?
Az alvilág szokott-e nyomást gyakorolni a politikára? Van-e Magyarországon kapcsolat a szervezett bűnözés és a politikai elit között? Ahogy például, az olasz Polip című filmsorozat nagyon plasztikusan mutatja ezt be, meg hát…, jó kis epizódok mentek az ‘90-es évek közepén akár a híradókban is. Itt fontos megjegyezni, hogy valaminek a múltban történő megléte vagy nem léte, nem bizonyítja a jelenben történő meglétét vagy meg nem létét, ahogy a jövőre is megáll ez.
Ha esetleg ez a verzió igaz, akkor mi lehet a motiváció és a fő üzenet? A motiváció nyilván nyomásgyakorlás a hatalomra, például azért, mert a piacon (értsd: az ő speciális területükön értendő piacon) valamilyen átrendeződés folyik, és például az elit nagyobb mértékben akar részesülni a javakból… Az üzenet pedig végtelenül szomorú, mert így egyértelmű, miért a rend őrei az áldozatok.
Volt-e a közelmúlt valamelyik kampányban robbantás? Hirtelen egy jut eszembe: 2014. január, Béke tér. Ha elfogadjuk, hogy a terrornak nem pusztán célja, hanem eredménye is a félelem keltése, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy két azonos kormányzat és azonos időszak kampány hajráját nem lehet összehasonlíthatatlanul hagyni. Ezen kívül pedig a XIII. kerület főterén végrehajtott terrorcselekmény több ponton mutat azonosságot (pl. időzítés, robbantás műfaja, egyénekre gyakorolt lelki mechanizmus) a mostani eseményekkel.
Kérdés: lehet-e úgy a szavazó- vagy választópolgárra hatást gyakorolni, hogy egyben a kormányzatot is nyomasztod? A válasz szerintem egyszerű. Na de, ki tudja e kettőt egyszerre irányítani, és kinek az érdeke? Ugye, nem az ellenzéké? Már csak logikai alapon, hiszen az ellenzék éppen távol tartja és/vagy érvénytelen szavazásra buzdítja a népet. Láthatunk-e a minket övező országok nagyhatalmai közül valamelyiknél hasonló módszert, pl. éppen kampányban? És nézzük meg itt is, mi lehet a motiváció és a fő üzenet? Előbbi egyértelmű: melyik nagyhatalom érdeke az, hogy a népszavazás a kormány ízlésének megfelelően alakuljon?
A fő üzenet pedig hát, hasonlatosan siralmas az előző verzió fő üzenetéhez: bizony, itt is egyértelmű, miért rendőrök voltak az áldozatok. Ez esetben azonban azt kell látni, hogy a rendőr nem önmagában foglalkozása miatt esett áldozatul, hanem azért, mert a magyar karhatalmat, és így a magyar államot jelképezi. (A kihallgatott tanútól amúgy megkérdezném, hogy valóban azt kérdezték-e tőle, hogy hallott-e olyat, hogy allah akbar, vagy esetleg arra irányult a kérdés, volt-e olyan frázis, hogy da svidaniya.)
A három verzió pedig akár is össze is függhet egymással, például azért, mert bizonyos szervezetek – ha nem is támogatják nyilvánvalóan egymást –, de úgy életképtelenek egymás nélkül, mint az élősködő a gazdatest nélkül.
A szerző a katonapolitikai, diplomáciai összeesküvéselméletek kutatója, tudományterülete a pszicholingvisztika.
