Bólogató János október másodikára írta ki a kvótás népszavazást.
Napnál világosabb, hogy a Fidesz a menekültellenes uszításban találta meg az utolsó lehetőséget, hogy túlélje azokat a korrupciós botrányokat (Rogántól Andy Vajnáig, az Orbán-kastélyoktól a Matolcsy-alapítványokig), amelyekbe minden tisztességes demokráciában hatszor belebukott volna egy kormány.
A másfél éve pörgetett hisztéria következő állomása egy velejéig hazug „népszavazás” lesz, amelyre 5 milliárdot szórnak el az adófizetők pénzéből. És amelynek célja, hogy újabb hónapokra eltereljék a szájtáti nép figyelmét az ország valódi, égbekiáltó problémáiról.
Azt az aljas szöveget sulykolják naponta huszonnyolcszor bele a kamerákba és mikrofonokba, hogy „a magyaroknak joguk van eldönteni, kikkel akarnak együtt élni”.
Tényleg? Emlékszik-e bárki arra, hogy Orbánék megkérdezték volna a magyar embereket, hogy akarnak-e együtt élni ismeretlen forrásokból meggazdagodott távol-keleti és harmadik világbeli milliárdosokkal, akik 350 ezer euróért letelepedési kötvényt vásárolnak azért, hogy ezen Rogán-közeli offshore-cégek darabonként 80-90 ezer eurót kaszáljanak? Mert eddig legalább 3000 ilyen migráns mossa tisztára a pénzét hazánkban...
Egyébként a francokat szól arról a népszavazás, hogy mi döntsük el, kivel akarunk együtt élni. Arról szól, hogy ebben a potyautas országban, amelyik tíz éve nem él másból, mint az Unióból, van-e annyi tisztesség, hogy átvállal 1300 darab rászorulót abból a több milliós tömegből, amely azokra a társadalmakra nehezedik, amelynek az adófizetői az összes magyar közberuházást finanszírozzák.
És akkor tisztázzuk röviden, miért a bojkott az egyetlen tisztességes és okos döntés, hogy kikerüljük Orbán ravaszul felépített csapdáját.
A népszavazás szabályai szerint akkor lesz eredményes és érvényes a referendum, ha azon a választókorú magyar népesség 50 százaléka megjelent. Hazánkban 8 millió választókorú polgár él, 4 milliónak kell tehát elmennie az érvényességhez.
A kérdést furmányosan úgy tették fel, hogy arra jó szívvel nem lehet igennel válaszolni (Ugyan ki szeretné, hogy igenis Brüsszelből írják elő nekünk, kiket telepítsünk be), így aki nem most jött a Hold túlsó oldaláról, és picit is ismeri a magyar társadalmat, az pontosan tudja, hogy az igeneket lehetetlen megnyerni.
Az egyetlen bölcs mód, hogy kifejezzük megvetésünket és elutasításunkat az orbáni gyűlöletpolitikával az, ha demonstratíve távol maradunk ettől a szemfényvesztő akciótól.
Így érvénytelenné tesszük a referendumot, és annak minden ódiuma Orbánra fog visszahullani, beleértve a rá kidobott 5 milliárd forint jelentette pazarlást.
Orbánnak létérdeke, hogy azt a látszatot keltse, hogy az ő kampánytémája egyben Magyarország legfontosabb ügye is – ebbe a csapdába az ellenzék azzal tud belesétálni, ha elmegy a kamunépszavazásra és legitimálja az orbáni parasztvakítást.
Nem véletlen, hogy Kósa Lajos megpróbálta pénzzel megvenni a hajlékonyabb gerincű „ellenzéki” pártokat, hogy agitálják a híveiket az Orbán népszavazásán való részvételre.
(Mindegy, hogy ők milyen választ adnak, hiszen a cél az érvényesség, ahhoz pedig 4 millió embernek kell elmennie.)
Ezért fontos, hogy Orbán bukja el a saját népszavazását – süllyedjen érdektelenségbe, hogy utána felmerüljön a személyes felelőssége a kudarc miatt. Elnök úr, ön kezdeményezte a referendumot a politikája legfontosabb eleméről, és megbukott vele, látja? Elfogyott önnel szemben a bizalom.
Üdvözlendő, hogy az eredetileg a DK által kezdeményezett bojkott mögé már a MSZP és az Együtt is felsorakozott, ezzel megszületett az ellenzéki összefogás.
Orbán kamuakcióján való részvételre már csak Fodor Gábor, a súlytalan LMP és pár bomlasztó megmondóember agitál, de ők már rég a Fidesz kottájából játszanak. A valódi ellenzék nem sétálhat bele a fideszes csapdába, nem asszisztálhat a kormány sunyi játszmáihoz és túléléséhez.
Teljeskörű bojkottal fogjuk érvénytelenné tenni Orbán játékát, hogy előbb csak az általa megemelt tétű népszavazás, utána pedig ő maga is megbukjon.